Mit ünneplünk farsangkor?
A farsangi időszak a katolikus egyházi kalendárium szerint vízkereszttől (január 6.) a nagyböjt kezdetéig (hamvazószerdáig) tartó időszak, – idén február 17-ig – a télbúcsúztatás ünnepe. A hozzá kapcsolódó szokások és hagyományok többsége farsangvasárnaphoz, farsanghétfőhöz és húshagyókeddhez kötődik, – hazánkban ezt a három napot „farsang farkának nevezik – és világszerte vidám rendezvényeket, látványos karneválokat rendeznek ilyenkor (pl. riói, velencei, new orleansi vagy kölni karnevál, Magyarországon pedig a mohácsi busójárás).
Letűnt korok farsangja – „farsang farka”
Az ősi hiedelmek szerint a tél végén, annak utolsó napjaiban a leggyengébb a Nap, ilyenkor a gonosz szellemek életre kelhetnek, ezért zajos mulatságokkal igyekezték őket távoltartani, elűzni. A farsangi időszakban a nagyböjt előtt hatalmas lakomákat is csaptak, ezzel „késztetve” a természetet is a bőséges termésre. Másrészről, régen a farsang a párválasztás időszaka, s egyúttal esküvői szezon is volt, hiszen a nagyböjt időszakában nem volt szabad esküvőket tartani.
Farsangvasárnap: a farsangi bálok napja volt. A farsangi időszakban a hajadon lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsangvasárnapon tartott bálon vallott színt a kalapjára tűzött bokrétával. Farsangvasárnap egyúttal (a mai napig) a Mohácsi busójárás legfontosabb napja is, a „nagy vonulásé”.
Bár a farsang az udvarlás, párválasztás, lakodalmak időszaka volt, egyúttal a vénlányok és agglegények figyelmeztetésére is alkalmat adott (általában viccesen, olykor viszont durva módon) például a tuskóhúzás, kongózás, vagy állakodalom formájában.
Asszonyfarsang: farsang hétfőn a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfimódra ehettek-ihattak és mulathattak egész nap.
Húshagyókedd: a farsang és egyben a „farsang farkának” utolsó zárónapja, a húsvét előtti 47. nap. Régen ezen a kedden szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárva a farsangot és a telet.
A farsangi hagyományok zöme már elkopott, a télűző örömünnep viszont fennmaradt.
Ma is élő farsangi hagyományok Magyarországon: jelmezek és fánk
A farsang ma is az önfeledt szórakozás időszaka, amikor tetszés szerinti jelmezekbe bújhat mindenki. Bár elsősorban az óvodákban és iskolákban készülnek lelkesen a farsangi mókára, a felnőttek körében is jó apropó ez az időszak a beöltözős bulikra.
Mohácsi busójárás
Magyarországon a legismertebb és legjelentősebb, ma is élő farsangi hagyomány a mohácsi busójárás, mely írásos források szerint egészen a 18. századik nyúlik vissza. Mohács 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a század végén nagy arányban települtek be a balkáni térségből a sokácok a területre, akik meghonosították a szokást, mely aztán Mohácson fejlődött tovább és nyerte el mai alakját. A hagyomány különlegessége, hogy a jelmezek alapvetően nem változtak az évszázadok során: ijesztő, véres álarcok, szőrmék, bocskor, tülkök-kereplők-kolompok.
Ma már inkább idegenforgalmi jelentősége van a szokásnak, így elveszítette az eredeti hagyományok zömét, látványosság tekintetében viszont sokat nyert. 2009-ben a mohácsi busójárás felkerült az UNESCO Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Sajnos idén, a vírushelyzet miatt a busójárás elmarad, de bízunk benne, hogy jövőre újra ellepik Mohács utcáit a busócsoportok, és az érdeklődők.
Farsangi fánk
A farsang legismertebb étele a fánk, melynek számos formája terjedt el a klasszikus szalagos fánktól, a csőröge fánkon át egészen az amerikai változatig. Nehéz állást foglalni, hogy melyik a legjobb, de az biztos, hogy még a legnagyobb akaraterővel rendelkezők sem tudják megállni, hogy legalább ilyenkor ne kóstolják meg a népszerű édességet.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Farsang
https://jateksziget.hu/pages/farsangi-hagyomanyok
https://m.utisugo.hu/farsang/farsangi-hagyomanyok-nepszokasok-94030.html
